Hát hali! Most olvastam ki Anita Gayn - Senkinek nem kellesz című könyvét :) Annyit irnék róla, h mindenkinek.hallani tudom, de aki gyenge idegzetű.... lehetséges kikészül a tömény depressziótól, melyet 367 oldalon írnak le. A végére annyira belemerültem magába a könyvbe, h mire észbe kaptam kiolvastam. Vicces elemek is találhatoak benne, mégis a tömény keserűség és az Élet elég morbid, fura kis titkos szórakozásai maradnak meg bennünk. Az h végülis a lány kétszer éli át az egészet, úgy, h a végén azt mondja, h fel fog állni hiába nem kellett, és nem is kell senkinek igazán dicséretre.méltó.Valószínű, h éj már a végére beleőrültem volna... A kitartás az ahogy mindenki kihasználta, majd eldobta annyira élethűen lett mefogalmazva, h az ember (legalábbis is én) egy szemét állatnak érző magát. Leírták mindazt , h a családja h tette tönkre a gyerekorat, a jövőjét és a jelenjét szintén borzasztó. A "család" ami egy rohadt szemétláda mindenkivel megcsallak pasiból, egy lelkileg összeroppant, önző, és kissé elsőre prostituáltnak néző nőből, es egy olyan lányból akit mindenki köztük a saját családja is elítélt a születése miatt, akb. 8 évesként "elpusztított gyermekkorral, s mindennel.összevetve. Egy szép könyvet kapunk. Az, h hogyan élte túl a poklot stb-it nem árulom el, de mindenképpen ajánlom Megy a kedvencek közé!